2019. 10. 07. Emlékezzünk az aradi vértanúkra
Mi adtuk elő az Október 6.-ai műsort. Bevallom, ahogy a kicsik néztek elégé zavaró volt. Azt hittem elrontom a szövegem, de nem rontottam el. Nagyon furcsa volt ott állni fekete-fehér ruhában miközben mindenki bámul. Olyan volt, mintha… nem is tudom elmondani, milyen furcsa érzés kapott el. De örülök, hogy gond nélkül lezajlott a műsor. Hát a műsor közben ugye az énekkar is énekelt, és az énekkarba beletartozik a Panna a Jázmin meg én is. De nem volt semmi gond az a lényeg. (Adri)
Amikor Mari néni kiosztotta a lapokat, hogy ki mit mondjon az előadáson, akkor én csak vártam, hogy milyen szöveget kapok. Elértük a végét, és hirtelen nem kaptam szöveget. Szóltam Mari néninek és máris kaptam. Másnapra megtanultam, és kaptam egy kis verset is még hozzá. Aztán mikor eljött a műsor, aznap első órán már gyakoroltunk, de sajnos sokan nem hoztak ünneplős ruhát. De szerencsére volt az osztályunkban egy ruhásszekrény. Én nagyon izgultam, mivel a közönségből rengeteg kis szempár ragadt rám. Amikor én jöttem akkor hirtelen elfelejtettem a szöveget, de nagyon örültem, hogy hamar észbe kaptam. Szerintem attól eltekintve, hogy ez volt az első ilyen szereplésünk, egészen jó volt.(Regina)
Amikor Mari néni azt mondta, hogy szerepelni fogunk először izgultam, mert azt gondoltam, hogy tuti elrontom, de aztán megnyugodtam, hogy nem lesz semmi baj. Kiadta a szerepeket és megtanultuk. Patriknak először nem nagyon ment de azán megtanulta rendesen , a Vanesszán nagyon sokat nevettünk, mert nem tudta rendesen mondani hogy golyó , de aztán jó lett minden . Nagyon sokat készültünk rá , és megérte mert senki nem rontotta el . Az elsős Zsani vigyorgott és integetett nekem, azon egy kicsit elnevettem magam, de aztán nem figyeltem rá. Mindenki kapott osztályfőnöki dicséretet és Mari néni megdicsért minket.(Eszter)
Nagyon jó volt, mert mindenkinek bele néztem a szemébe, és láttam, hogy sikerülni fog. És abban a pillanatban mondtam magamban, hogy nem fogok izgulni. De az volt a legeslegjobb, hogy testi órán nem tesiztünk és nem futottunk, mert máskülönben leizzadtunk volna.(Livi)
Én megpróbáltam komolyan odaállni, odatenni magam, és rendesen, szépen elmondani a versemet, ugyanis nagyon szép vers volt!!! Szerintem mindenki odatette magát, és megpróbált beleadni mindent… Szerintem nagyon jó volt, és ebbe nehéz belegondolni, hogy 170 évvel ezelőtti vértanúkról mi megemlékeztünk… Ugyan is, ha ők nem áldozzák magukat fel, mi se lettünk volna…(Kristóf)
A Ferike rám nézett és viccelődött, és én ránéztem és véletlen elröhögtem magam, de nagyon, nagyon megbántam és több nevetés nem lesz. A röhögésen kívül szerintem nagyon jó volt. Mindenki nagyon szépen mondta a versét. A tanároknak is nagyon tetszett.(Vanesza)
Amikor megtudtam azt, hogy mi fogunk szerepelni az október 6-án örültem, és azt hittem, hogy csak előadjuk és kész. De ennél sokkal rosszabb volt. A próbákon a többség rossz volt, és nem vette komolyan, sőt valaki nem is gyakorolta. De amikor eljött a nap, akkor valaki még elfelejtett ruhát is hozni. Én szerencsére hoztam. Az osztályfőnök nagyon stresszes volt.(Panna)